2010. február 27., szombat

Emlékedet örőkre megőrzöm!

Kedves barátaim!
Mély fájdalommal tudatom veletek, hogy kedves barátom Pálfalvi János (Főfüge), ma délután tragikus hirtelenséggel elhunyt.

37 megjegyzés:

kristina feles írta...

Őszinte részvétem a Családnak és János Barátainak. Megrendít a gyászhír.

Emlékedet örökre megőrzöm János.
Kristina

Zsákai Péter írta...

Őszinte részvétem!

Nem ismertük személyesen egymást, de a januári Béke szállóbeli kiállításra meghívott. Csupán azért, mert az egyik bejegyzése alá írtam néhány sort. Jól esett. Elmentem a kiállításra, hogy megismerhessem Őt, de mint utóbb kiderült, nem volt ott. Megbeszéltük, hogy legközelebb pótoljuk. Nemrég blog találkozót szerveztem és Őt is meghívtam. Nem kaptam választ, amit furcsállottam is.

Mélyen megrendített, hogy már nem lehet alkalmam megismerni Őt. Nyugodjék békében!

rajli írta...

Kedves Kristina!
Köszönöm a Család nevében is!

rajli írta...

Péter!
Sokat vesztettél vele, hogy nem ismerhetted meg személyesen Jánost! Rendkívüli ember volt!

Kerekes Zsuzsi írta...

Ez most teljesen letaglózótt, öszinte részvétem a családnak és barátainak.

rajli írta...

Köszönöm szépen a Család nevében is!

oriza,a nyul írta...

Részvétem a Családnak és a személyes, nem - személyes Barátoknak is. Megdöbbentő.
Anita

Eszter írta...

Őszinte részvétem!

Ennek a kedves embernek nagyon sokat köszönhetek! Barátjával együtt felkaroltak, szívükön viselték a sorsomat!

Köszönök mindent!
Szívembe zártalak!

Horváth Eszter
Nagykanizsa

rajli írta...

Köszönöm Anita a Család nevében!
Természetesen a magam nevében is , büszke vagyok, hogy barátomnak mondhatom!

rajli írta...

Eszter!
János igaz Ember volt! Mindig segített akin csak tudott. Egy-egy kis közösségben, Ő volt az akire mindig számítani lehetett. Nagy űrt hagyott maga után!
Malcsik László
Székesfehérvár

Gehring János írta...

Őszinte részvétem. Nem ismertem személyesen, de a hozzád fűződő barátsága nekem is feltűnt. Szerettem volna megismerni...

shadow írta...

Úr Isten! Még éppen az előbb olvastam egy e-mailjét, amiben - mint mindig - segíteni akart. Nagyon szerettem volna személyesen is megismerni...
Őszinte részvétem a családnak és barátoknak.

rajli írta...

János!
A Családja veszteségéhez képest eltörpül az enyém! Büszke vagyok, hogy barátjának tartott!

rajli írta...

Judit!
Valóban ilyen volt, mindig és mindenkin segíteni akart. Amennyiben kiállt egy ügy mellett azt szívvel lélekkkel és hatalmas lelkesedéddel tette. Én tudom, hogy Vadas Ernő kiállítással kapcsolatban hányszor került szinte leküzdhetetlen akadályokkal szembe. Más feladta volna, de Ő hitt benne és folytatta küzdelmét és végül is nagy sikert ért el a kiállítás létrehozásával.

Marcsi írta...

Részvétem a Családjának és Neked is!

rajli írta...

Köszönöm Marcsi a Család nevében. Természetesen a magam nevében is köszönöm!

Kadris írta...

Főföge! Hiányozni fogsz örökre!

Kerekes Zsuzsi írta...

Drága rajli, nincs miért elnézést kérni, örültem hogy írtál, emlékeztél. Tudod, azt szokták mondani, amíg emlékszünk rá, itt van velünk. S lehet, hogy már Vadas Ernővel elemezgetik valami finom bor mellett a képeinket.

rajli írta...

Kedves Kadris ehhez nincs, mit hozzá tennem, talán csak annyit, hogy mi a barátai esetleg mégjobban összetartunk és odafigyelünk egymásra, hogy esetleg ne utólag kelljen megbánni, amit elmúlasztottunk! Magam részéről igyekezni fogok!
Laci

rajli írta...

Kedves Zsuzsi!
Hinni szereteném, hogy ez így van! Felülről figyel minket és elégedetten mosolyog, "látod Ernő nekem ennyi barátom van, Te jobb fotós voltál, de van-e ennyi barátod? Na tőccsünk egy fröccsöt és egészségedre!"
Biztosan, így kell lennie!
Laci

Fhil írta...

Megdöbbentem olvastam, csak most jutottam ide. Laci általad olvashattam barátod hozzászólásait és én is nagyon szívesen megismertem volna, mert már akkor azt gondoltam, hogy nem egy mindennapi ember. Sajnos már nem lesz rá alkalmam, de Ti, akik ismertétek, Ti tudjátok igazán, kit vesztettetek el. Részvétem!

rajli írta...

Kedves Fhil!
Egészen eddig a tragikus pontig olyan természetes volt minden. Hazaértem, bekapcsoltam a számítógépet, elmentem megfürödtem, és megvacsiztam, mire visszaértem ott volt a skype-n János beírása, jó reggelt, felébredtélt, merre vagy stb.... Ezek után több óra beszélgetés, ez annyira természetes volt, hogyha váletlenül két napig kimaradt, feleségem érdeklődött, hogy mi van a barátoddal. Életem részévé vált több esztendőn keresztül. Természetes volt, ha bármilyen problémám van, addig nem nyugodott, amíg megoldást nem talált rá. Én nagy kegyesen elfogadtam ezt! Most hazaérek, bekapcsolom a gépet, se fürdés, se vacsora végignézem, ahol bármi lehet Jánosról. Olvasom a bejegyzéseket, nem szégyellem szemem könybelábad. A legrosszabb, hogy még mindig várom skype-n a jelentkezését, hogy egy jót nevesssünk! Kevesen tudjátok, de nekem két tüdőembóliám volt, egy rendes ember egybe is belehal. Nos én ezek szerint a szerencse kegyeltje vagyok egyelőre, mert kettőt is túléltem!
Nem gondoltam, hogy János "megelőz", mert soha nem panaszkodott.
Bocs, hogy ilyenekkel terhellek! A legkedvesebb, legjobb barátom volt! Bármilyen furcsa személyesen kétszer találkoztunk.
Laci

Fhil írta...

Csak az fáj ennyire, ha értékes dolgot veszítesz el, mint most a barátságotokat, a maga jelenlévő valójában. A másik sokk pedig az, ha nem tudsz felkészülni rá, ha ilyen hirtelen történik meg.
De Te vigyázz magadra, a családodért és a barátaidért!

Kozma Erzsébet írta...

Most látom a szomorú hírt. Részvétem.

rajli írta...

Kedves Fhil!
Igyekszem vigyázni, különösen, mert május közepén születik meg az unokám, akit sokáig szeretnék kényeztetni. A sors útja kiszámíthatatlan!
Köszönöm szépen!

rajli írta...

Köszönöm szépen Erzsébet!

Szabó Miklós írta...

Könny szökik a szemembe...
Nagyon Jó embernek ismertem...

M

rajli írta...

Miki!
Nekem szombat óta folyamatosan könnybe lábad a szemem. Tudom, hogy milyen nagyra értékelt Téged! Mindig cseszegetett, hogy a Látókör kiállításán ott voltál és én alig beszélgettem veled! Remélem jövő szerdán Nagykanizsán János temetésén , vagy utána találkozunk! János senkit sem becsült véletlenül nagyra, kivéve engem, de velem erősen elfogult volt!
Laci

GardoZs írta...

...megrendülten olvastam...
Sok vidám percet kaptam Jánostól, pedig személyesen nem is ismertem. ...hiányozni fogsz.

Várday Béla írta...

Részvétem...
Nem ismertem személyesen, de tiszteltem... Ezelőtt kb. egy hónappal kért meg, hogy segítsek megoldani egy technikai dolgot a blogján. Megbízott bennem, még a jelszavakat is megadta, hogy a végső simításokat elvégezzem.
Megtisztelő ekkora bizalom...
Részvétem.

Tiger írta...

Részvétem Laci,
sajnos érzem mit érzel...kevesebb mint két hét alatt két barátot vesztettem el :(
Egészség legyen, minden más lényegtelen...ezt kívánom neked ill. szeretteidnek.....

Dobos Bella Noemi írta...

Csak most vettem eszre a bejegyzest :( Oszinte reszvetem! En meg vartam a levelet tole...nem ismertem szemelyesen de ahogy masok is irtak mindig segitokesz volt
Nyugodjek bekeben!

Hoyacarnosa írta...

Őszinte részvétem..

rajli írta...

GardoZs- Rád is János hívta fel a figyelmemet!

rajli írta...

Béla- Ő ilyen volt, senkiről nem tételezett fel rosszat, őszintén segített mindenkin és, úgy gondolta, hogy neki is őszintén segítenek! Sajnos ez nem mindig, így volt, ez egy kissé megtörte, de soha harcot fel nem adott! (Természetesen nem rád gondolok)
Beszélgettünk, arról, hogy milyen sokat segítettél, hogy megújítsa a bloggját. Erre már nem kerülhetett sor!
Laci

rajli írta...

Tiger- együtt érzek veled, gondolom a bloggodban megtalálom a konkrét eseteket, de most kissé kiestem a "ritmusból! Természetesen én is együtt érzek veled, és őszinte részvétem!
Laci

rajli írta...

Noémi- nem sok idő kellett volna hozzá, hogy, úgy érezd Jánoshoz bármilyen problémával fordulhatsz!
Köszönöm a részvéted! Óriási űr maradt kedves barátom után!
Fájdalmam eltörpül a családja fájdalma mellett!
Nyugogj békében, de mindig fogd a kezem és legyél velem drága barátom János!
Laci